Az ekcéma fajtái

Számos, egymással többé-kevésbé rokon kórképet neveznek ekcémának. Kezelésük eltér, ezért fontos tudnunk, hogy melyikről van szó:

Atópiás ekcéma

Legtöbbször csecsemőkorban kezdődik. Enyhébb esetben csak egy-egy testtájat, súlyosabb esetben szinte az egész testfelületet érintheti. Jellemzője a száraz, viszkető bőr. Több más elnevezés is ismeretes, melyek ugyanazt – vagy majdnem ugyanazt – jelentik: atopiás dermatitis, csecsemőkori ekcéma, endogén ekcéma, generalizált neurodermatitisz vagy neurodermitis (külföldiből fordított cikkeknél gyakran előforduló elnevezés, ahol a fordító mechanikusan átteszi magyarra a más országokban szokásos elnevezéseket).

Megjegyzés: a “dermatitis” tulajdonképpen bármilyen bőrgyulladás lehet, így a Magyarországon használt “ekcéma” kifejezés pontosabb, mint az Amerikában használt “dermatitis” kifejezés.
Bővebben Atopiás ekcémáról…

Kontakt ekcéma

Alapvetően két fajtája van, melyek lényegükben különböznek: az allergiás kontakt ekcéma és az irritatív kontakt ekcéma.

Az allergiás ekcéma úgy alakul ki, hogy a szervezet sokszor találkozik valamilyen anyaggal, a szervezet védekezőrendszere (immunrendszere) pedig egyre erősebbeben “védekezik” ellene. Egy idő után már egészen minimális anyagmennyiség felszívódása a bőrön keresztül is erős gyulladást, viszketést válthat ki.

Az irritatív ekcéma úgy jön létre, hogy valamilyen károsító anyaggal találkozik a bőr (leggyakrabban a kéz bőre). Ezek tehát közvetlenük károsítják a bőrt, nem az immunrendszer túlműködése okozza a tüneteket. Ilyan anyagok lehetnek savak, lúgok, erős detergensek (a tisztítószerekben, mosószerekben). Ilyenkor különösen fontos a bőrápoló szerek használata.

Más elnevezések: Kontakt dermatitisz, contact dermatitis, kontakt bőrgyulladás.

Bővebben a kontakt ekcémáról…

Csecsemőkori szeborreás ekcéma

Általában fél évesnél fiatalabb csecsemőknél fordul elő. A fejbőrön sárgás, zsíros tapintatú felrakódás keletkezik, alatta piros kiütések jelentkeznek, melyek az arcra, ritkán a törzsre is ráterjedhetnek. A fejen jelentkező sárgás hámladékot nevezik “koszmó“-nak is. Ennek leválasztására alkalmasak egyes karbamid tartalmú testápolók, például a Sanatopic is. Előnye az önmagukban használt koszmóellenes samponokkal szemben, hogy így a fejbőr nem szárad ki és bizonyos mértékű bőrnyugtató hatása is van a krémnek. A használatáról a “fejbőr korpásodás” alatt olvashat.

A csecsemőkori szeborreás ekcéma legtöbbször magától elmúlik, legkésőbb a nyolcadik hónapra. Miután nem is viszket, különösebb kezelésre nincs szükség. Nem mindig egyértelmű az elkülönítése az atopiás ekcémától.

Felnőttkori szeborreás ekcéma

Enyhébb esetben a hajas fejbőr korpás hámlása az egyetlen tünete. Kifejezettebb formája esetén egyrészt a fejbőr viszketése, gyulladása kíséri, mely akár az arcra is ráterjedhet. Nagyon ritkán a test többi részét is érintheti. Gyakran egyszerűen csak seborrhoeának (szeborreának) nevezik. Miután a szeborreás ekcéma általában nem igényel zsíros testápolót, csak a fejbőr korpásodásról írunk részletesebben (ahol hasznos lehet a hámladék felpuhítására és a bőr megnyugtatására).

Nummularis ekcéma

Felnőtteken jelentkezik, legtöbbször a végtagokon. Kerek vagy ovális, sötétvörös, száraz, viszkető plakkok alkotják. Nem ritka olyanokon, akik gyermekkorukban atopiás ekcémában szenvedtek. Egyéb elnevezés: Discoid ekcéma.

Neurodermatitis

Két fajtája van: a lokalizált (helyi) és a generalizált (kiterjedt) neurodermatitisz. A lokalizált formáját inkább lichen simplex-nek hívja a magyar szakirodalom, a generalizált formát atopiás ekcémának. Egyéb elnevezés: neurodermitisz. Szinte kizárólag más nyelvből fordított cikkek esetében fordul elő.

Stasis ekcéma

Legtöbbször a lábszáron jelentkező ekcéma. Rossz visszérkeringés mellett szokott fellépni, ezért vénás eredetű ekcémának is nevezik. Egyéb elnevezés: Stasis dermatitis. Hozzájárul kialakulásához a bőr szárazsága (főleg idős korban) és – egyes esetekben – a kezelésre használt szerekkel szemben kialakuló allergia is

Dyshidroticus ekcéma

A tenyéren és a talpon jelentkező, mélyen ülő, apró hólyagokkal járó ekcéma. Egyéb elnevezés: Dysidrosis, Dyshidrosis (az elnevezés onnan származik, hogy régebben azt hitték, a verejtékezéssel függnek össze a tünetek).

Asteatoticus ekcéma

Olyan ekcéma, melynek kialakulásában a száraz bőrnek döntő szerepe van. Idős korban gyakrabban jelentkezik, de egyre többet látjuk fiatal középkorúakon is.

Az ekcéma kezelése

Mindegyik ekcémának más a kezelése, de alapvetően a következő lépésekből áll:

  • A kiváltó tényező kiderítése és megszüntetése

  • Bőrvédelem, a bőr szárazságának megszüntetése (megfelelő – lehetőleg hosszú hatású – testápoló krém segítségével)

    A hosszú hatás jelentősége

    Számos bőrbetegség (atópiás ekcéma, kéz ekcéma, pikkelysömör) romlik, ha száraz a bőr. Nem közismert, hogy a legtöbb testápoló hatása csak 4-6 órán át tart. Könnyű kiszámolni, hogy miután a nap 24 órából áll, a maradék 18 órában a bőr nem élvez megfelelő védelmet, a bőrfolyamat romolhat. Tehát 4-6 órán át javul – vagy stagnál – és 18 órán át romlik. Komoly hatást tehát csak napi 4-6 kenéssel lehetne elérni, amit kevesen tudnak megoldani.

    A megfelelő hatóanyagot tartalmazó testápolók azonban akár 12-17 órán át is hatásosak, így napi 1-2 alkalmazás ugyanazt a hatást éri el, mint más testápolókkal a napi 4-6 kenés.

    Ha a bőr időnként kiszárad, akkor a bőrproblémák kialakulása is újra kezdődik, ami például ahhoz vezethet, hogy több gyógyszertartalmú krémre lesz szükség.

  • Gyulladáscsökkentő kezelés (gyógyszertartalmú krémek alkalmazásával vagy – ritkán – gyógyszerszedéssel)